Öltözőhelyiségek kialakítására vonatkozó szabályok

Az öltöző, az öltözőhelyiség olyan helyiségcsoport, amelynek rendeltetése a termelő (ipari, mezőgazdasági, szolgáltató és egyéb) létesítményekben a dolgozók utcai és munkaruhába való átöltözésének kulturált biztosítása, a ruházat és egyéb személyes tárgyak őrzése, a munka utáni vagy előtti tisztálkodás lebonyolítása.

Az öltözők kialakításánál a tervezési méreteket, a követelményeket különféle jogszabályok, előírások, szabványok határozzák meg. Az egyik legfontosabb a vállalkozási szférát érintő ilyen jogszabály a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet, amely alapvetően a munkavállalók érdekében, a munkavédelmi minimumkövetelményeket foglalja írásba.
A rendelet minket érintő paragrafusa a 18. §, amely az Öltözőhelyiségek címet viseli és 9 pontba foglalja össze az öltözőhelyiségekre vonatkozó szabályokat, előírásokat.

(1) A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és – egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel – nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja.

(2) Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönített használatukat biztosítani kell. Megfelelő szervezési intézkedések kialakításával és megtartásával tíz főt meg nem haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem használható női-férfi közös öltözőt lehet kialakítani.

(3) Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt ülőhelyekkel kell ellátni.
A rendelet előírja az öltöző kötelező kialakításának eseteit, a férfi/női munkavállalók öltözőire vonatkozó szabályokat és általánosságban rögzíti a méret, megközelítés kritériumait és rögzíti, hogy kötelező az öltözőket ülőhelllyel, öltözőpaddal ellátni.

(4) Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 m²-nyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m².

Az öltöző nem lehet kisebb 6m²-nél, de több munkavállaló esetében is legalább annyira tágasnak kell lennie, hogy a kényelmes használat biztosítva legyen. Fontos kritérium, hogy öltözőszekrényenként legalább 0,5 m² alapterületet biztosítani kell. Tehát mondjuk egy 20 öltözőszekrényes öltöző nem lehet kisebb 10 m²-nél.

A másik fontos kritérium, hogy az öltözőhelyiségeket el kell látni valamiféle ülőhellyel, hiszen az öltözködéskor kényelmi és balesetvédelmi szempontból is fontos ennek a lehetőségnek a megléte. Az öltözők esetében ezt a feltétel a legpraktikusabban öltözői ülőpadokkal lehet megoldani.

(5) Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja, hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. A munkaruházat szellőzését és száradását annak őrzési ideje alatt biztosítani kell.

Tehát csak egyedileg zárható öltözőszekrényeket szabadna alkalmazni a vállalkozások öltözőiben, illetve alapkövetelmény az öltözőszekrények esetében a szellőzés.

(6) Ha a munkakörülmények úgy kívánják – különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén -, külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják.

Abban az esetben ha fennáll a veszélye, hogy a munkaruhára tapadó veszélyes anyagok, vagy az agresszív szennyeződés az utcai ruházatot károsíthatja, vagy a veszélyes anyagokat a munkavállaló a ruházatán otthonába viheti külön öltözőszekrényt kell biztosítani az utcai és külön szekrényt a munkaruházatnak. Ezen esetek bizonyos körében jó szolgálatot tehetnek a válaszfalas öltözőszekrények, ahol a masszív, általában acél válaszfal elválasztja az utcai és a munka ruházatot.

(7) Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, a munkáltatói tevékenység jellege, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni, illetve ez alapján a helyiségeket kialakítani és a felszerelést biztosítani:

   a) „A” különösen tiszta,
   b) „B” tiszta,
   c) „C” közepesen szennyezett,
   d) „D” erősen szennyezett,
   e) „E” fertőző, mérgező.

(8) Az „A” „D” „E” tisztasági fokozatba tartozó tevékenység esetén étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi körben öltözésre kettős – fekete-fehér – öltözőt kell kialakítani a munkavállalói összlétszám, de legalább a legnagyobb műszaklétszám alapján. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási helyiségen keresztül vezethet.

A 7-es pont az öltözők besorolását, kategorizálását definiálja, illetve ugyanitt mondja meg a jogszabályalkotó, hogy milyen esetben kötelező két különálló, úgynevezett fekete és fehér öltözőt üzemeltetni a vállalkozás telephelyén. A besorolásokra álljon itt néhány konkrét példa, hogy melyik kategória mit is jelent:

„A” különösen tiszta » különösen tiszta üzemek
(pl. élelmiszeripar, tejipar, pékségek, konzervipar, édesipar, gyógyszeripar, kötszer gyártás)
„B” tiszta » tiszta üzemek
(pl. finommechanika üzemek, varrodák, kötödék, optikai üzemek, órások, nagykereskedelmi raktár)
„C” közepesen szennyezett » közepesen szennyes üzemek
(pl gépipar, faipar, cipő, fém, üvegmegmunkálás, javítóműhely, téglagyár, szervíz, textilipar)
„D” erősen szennyezett » erősen szennyezett üzemek és bányák
(pl nehézipar, üveggyártás, acél, cement, vegyipar, kórházak, fekvőbeteg-osztály)
„E” fertőző, mérgező » fertőző, mérgező üzemek és földalatti bányák
(pl mérgező anyagokat előállító vegyipar, fehérjefeldolgozás, galvanizáló, kórház fertőző osztálya)

(9) Ha fogasos (ruhatári) öltöző kerül kialakításra, akkor a munkavállalók részére személyi értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókokat kell rendszeresíteni.

A 9. bekezdés az öltözök egy speciális csoportjáról a fogasos öltözőkről rendelkezik, ahol szintén előírja, hogy a munkavállalók részére valamiféle zárható fakkokat kell biztosítani, ahol személyes tárgyaikat biztonságosan tárolni tudják.